már tudom, megértették velem,
hogy csak fától, fasztól nem láttam eredőt,
és most az a szál, az a szálka szúrja ki szemem,
azzal világtalanítom el magam,
indirekt instrukció,
leghőbb és legtitkoltabb vágy szerint,
legnagyobb megelégedésre és megkönnyebülésre,
vagyok, amivé ágytak,
vak, aki azért tudja, mit nem lát,
hát
a kurva anyád,
nem így vártam jöjjenek bizonyos utolsó éjszakák,
fehér csöndek, lárvás indulatok,
megszégyenülések, nyalka daliák — — —
(2010. 05. 09.;
A Vörös Postakocsi online, 2010. május 17.)
új kommentek