hideg napok, hideg helyek, nem kelletek
már senkinek, sötét hetek, sötét nevek, benneteket
nem szeretlek, részeg éjek, részeg napok, elegem van,
távozzatok! élni akar újra énem, nem eltűnni balfenéken,
nem baszódni csöndben újra — átkozottként hazatérek.
valaki más, nem én vagyok sziklaközöny tompa foglya,
meggyűlölöm, elátkozom, lassan, szépen barátkozom.
engedjem el, ami csak fáj, mint fej, szív, száj —
de kornyikál: oly iszonyú, oly egyszerű, a mélye mély
és keserű. elmegy a zaj, elmegy a füst, elmegy a víz,
elmegy felhő; merre megyek, hová jutok, és az vajon
hiú remény, hogy a végén életembe belebotlok?
(2019. március 6.)
(Megjelent a Prae 2018/4-es számában)
új kommentek