Esik. De ettől a por még nem ül el, ugyanúgy kavarog, de sőt még dühödtebben rozsdásodik rám közönye.
Álmomban varázstalanodtam, meghaltam. Így lebegtem a végtelen, fekete tejben, miközben a csillagokat a láthatatlanságukban még félelmetesebb teremtmények ugatták és üldözték, majd lerángatták őket az égről, a csillagok pedig zuhanásuk közben daloltak, mint a pina. Tudtam, hogy hamarosan felébredek.
Ugyanaz a téma más karaktert visel moll hangnemben, és mást dúrban. Ahhoz, hogy egy költőt élvezzünk, szeretnünk kell a közegét, közvetlen kontextusát is. Minden bölcsesség hideg, s csak annyira segíthető ki vele az élet, amennyire a hideg vasat lehet kovácsolni.
új kommentek