kklóóór

Esik. De ettől a por még nem ül el, ugyanúgy kavarog, de sőt még dühödtebben rozsdásodik rám közönye. Álmomban varázstalanodtam, meghaltam. Így lebegtem a végtelen, fekete tejben, miközben a csillagokat a láthatatlanságukban még félelmetesebb teremtmények ugatták és…

— Én szeretem a jó öreg halált… Ezért most kuss van. — Csoda, hogy tárgyal veled valaki. — Szép, érzékeny, posztmodern akrobatika.  

zengő érc és (mert mit tudok én tudásról) hólánc (csak azt a pszeudo-istenélményt [ha inni kezdek]) és halál.    

Dehogy vagy te vadász, dehogy vagy te sötét vándor, se tétova öregember, kit mintha csak a zebrán kellene átkísérni, de sem mindenen nagy úr. Margód nincs, se kontúrod; apád-anyád se, hogy idejöjjön. Itt állsz előttem, van csókod és van szeretőd; vagy, ami vagy, némelyek…

Talán semmi különös nem történik, ha ma önfeledten táncol a néma, kutyát idomít vagy épp angolra tanít a bolond, esetleg mint akkor, több évnek előtte, mikor egy nap volt, hogy nem mondtam csütörtököt, szerdára péntek jött, és mintha mi sem történt volna, észre se vettem,…

„itt elaludtam, s ti nagyapák lettetek azóta, emlékeim” (kemény istván) semmi emlékem nincs 1956-ról. magam nem vagyok megáldva olyan precíz prenatális memóriával, mint apám legfiatalabb öccse, aki 1960-ban született. vagy tizenöt éve történt, erre nagyjából…

az esti ködben hang száll, bárka súrolja a gázlót, arany szarufák éjszín vízen, szürke jelzősor vezet... érezlek a konyhában, illatok: réteg rétegen. szívpörkölt vörösborban, sült vér; hús a húshoz, nedv a nedvhez. se sugár, se forgács, se bennrekedt, korongnyi fény nem…