Dehogy vagy te vadász, dehogy vagy te sötét vándor, se tétova öregember, kit mintha csak a zebrán kellene átkísérni, de sem mindenen nagy úr. Margód nincs, se kontúrod; apád-anyád se, hogy idejöjjön. Itt állsz előttem, van csókod és van szeretőd; vagy, ami vagy, némelyek egyértelmű kedvence, többek rettegett ellensége, egyesek utolsó reménye — öreg halál, nem félek tőled.