kklóóór

„És ne is érjen Afrodité pici ajkaihoz más étel többé, mindenevő lakomája legyen a húsom, a vérem, a lelkem; bőrömet vesse kutyáknak.”     A Zemlényi Attilával közösen írt alkalmi eklógánk a Műút-blogon olvasható; a fentebbi részlettel kapcsolatban…

Hétfő reggel, normálállapot, sűrű a nap, de semmi gáz, képes az ember bármit szívügyként kezelni, a feszültség akkor is borítékolható, ha másként nem érdemes hozzáfogni semmihez, ez ama autonóm, bensőből vezérelt magatartás követelménye, mely nem fogad el semmilyen…

És amikor nem tudok elaludni a saját hangomtól, előfordul, ahogy mint a hústűket, melyeket általában csak süteményszurkálásra vagy kiszámítottabb, rigorózus esetekben húsok összetűzésére használnak, akkurátusan a kézfejembe, majd a körömágyba, végül pedig a köröm alatti…