Olykor-olykor leteperem és megrugdosom magam.
Mi tagadás, jobb volna szerelmesnek lenni.
De erre most nem érek rá.
A hatalmat gyakorolni kell.
Főleg mivel ez nincs napszakhoz kötve, se érelmeszesedéshez.
(Nem mintha nekem volna.)
Ez is egyfajta öröm, lobog belülről.
Olykor-olykor szél zuhan a városon, helyettem.
(Hajas Tibor: Szövegek,
Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2005, 83.)
új kommentek