Gáááz!

Lófasz,
oppardon, szerveroldali hiba a betöltés közben — próbálkozzon meg az oldal frissítésével!

kklóóór

kabai lóránt naplója
— énblog, de tényleg.


Wikipédia Facebook twitter ustream YouTube formspring.me — kérdezz! formspring.me — kérdezz!


legújabb bejegyzések
korábbiak
új kommentek


avasi keserű

kocka és a haverok — a comic strip-sorozat a KULTer.hu portálon folytatódik

klór

vakk


kérdezz

hol a mikor?

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

új kommentek

  • klór: Ahogy mondja, drága kolléga, ahogy mondja. (2014.02.15. 12:09) szerelem
  • de én: Nagy munka lehetett, három–négy éven át... (2014.02.15. 10:13) szerelem
  • de én: Ez az egyik legkedvesebb Kemény István-versem. (2013.01.20. 14:57) Kemény István: A vak filozófus és a zajok
  • klór: @Luna Littlewood: Olyannyira az kívánkozik id... (2012.12.31. 07:37) Zéró
  • Littlewood: A pennyroyal tea igen fájdalmasan gyomorbeteg... (2012.12.31. 07:33) Zéró
  • de én: Hogy kerül Budapest vérképe az atlaszra? (2012.12.16. 00:01) Fénytelen érv
  • Judit Lingon: Te is megint ezzel a rozsdával jösz. :-) (2012.10.18. 11:59) Annak, akit
  • Utolsó 20

témák

címkefelhő

cc licenc 2.5

Creative Commons Licenc

Leletmentés (értelmetlen filológiai aprómunka)

(öt fecni teleírva, 2010. március)

2012.09.21. 12:15 klór

[1a] [É]s akkor (végre [?]) ott ültem a pultnál. [T]alán úgy
tűnhet föl, a tűz közelében, de ez, nyilván, csak megszo-
rításokkal érvényes: messze nem tűzközel, távolról sem
szomszédság. [K]ikértem a második (a pultnál az, előtte egy
asztalnál volt még kettő) korsót, és tollat, papírt (extrák a
pult alól) — mindvégig tudtam: itt a vége, tehát itt kez-
dődik. [É]s végre nem az, hogy „nézett a fenyegető, üres,
fehér lapra, a rá váró rákosszentmihályi télre”, nem
is az, hogy „nem azé, aki fut”, pláne nem a „micsoda
ősz, ki fogja végigélni” (verzió: „erre a télre, asszem,
[2a] rámegyek”), csak a belátás, az érkezés–indulás tábláé:
ennyi és ez; így és kész. ([K]itérő: csinos lányok, irigy-
lésre méltó, ilyen vagy olyan kapcsolatok, fiatalság,
öregség, „melltartótlanság-párt”, kedves emberek, félek tő-
letek, stb.; stb.)
[M]iből építsünk föl bármit — ez lett volna az „adek-
vát” kérdés, ami érvénytelennek bizonyult (itt a pult
mögötti lámpát a végtelenül kedves [és szimpatikusan
duci] pultoslány megemelte, hogy jobban lássam, mit írok),
de mit építenél, úr, aki ír? [M]i is van?
[3a] ([M]intha tudta volna, hogy az itt, a [J]elenben játszódó szto-
riba, melynek épp most [épp most!] van a leadási ha-
tárideje, bele akartam írni, valahogy helyet találva neki
a [D]ekameron 4/9 felújításában — — —)
<[A]z előző, három gondolatjellel végződő mondattal sajnos (?) el-
engedtem a szigorú próza szorítását, innentől elvben/állí-
tólag bármi jöhet. [N]a ennyit a fegyelem(elvárás)ról
[D]. [M]., üdvözöllek [és ez ostoba kiszólás, tör-
lendő///]>
[L]eteszem/visszaadom a tollat, befejezem, elég, felesleges, sok.
[4a] ([I]de rajzolni akartam, nem merek. [E]lmúlt éjfél —
ma beláttam/elismertem, hogy nem a homoszexuális vonzalma-
immal [ezek egyébként is gyérek], és nem is a majdnem min-
den nő felé irányuló ösztönös érdeklődéssel [ezek meg végképp nem
„termékenyek”] kell elszámolnom, ha el kell számolnom, hanem az-
zal, hogy mindig van valaki, aki nyomaszt. [E]nnek részleteit nem
fedtem fel [C]sabának — azt hiszem, jobb is. [F]urcsa szé-
gyenkezés valami miatt, amihez tényleg annyi közöm van mind-
össze, hogy elszenved[t]em — bocsásson meg érte [mindenki]
— ez itt a nevetés helye; utolsó cetli, álomleírás
következik: — )
[5a] [M]iskolcon szórakozom/iszom barátaimmal ([G]yurival?) —
fix időpont, amikor „haza” kell mennem — [O]ngára. ([M]iért?) [H]at
húsz, de késő éjjel a [B]úza téren (mint a 22:50-esnél,
az utolsó busznál), majdnem lekésem, leintem, megáll, csuk-
lós (az hogy?), a feliratát (félelmemben?) rosszul olvasom, de mégis [O]ngára
megy, jegyet nem kapok, hátrafelé megyek, ott van [M]ama (mit
keres itt?), [S]opotnikék (mit keresnek itt?), a csukló utáni üléspáron, babakocsik-
tól körülvéve — bevág, előtte már egy közeli kimérésben
beszélgettünk, ahol a pulttól távolodva egy asztalnál
[Z]s.-t véltem látni hátulról a pasijával — de mire
szemből láttam, nem ő volt és nem a pasija; imádom az
agyam: amit látni sem akarok, álmomban sem engedi látni.
 

Szólj hozzá!

témák:  jegyzet 2010

A bejegyzés trackback címe:

https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr284792558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása