Gáááz!

Lófasz,
oppardon, szerveroldali hiba a betöltés közben — próbálkozzon meg az oldal frissítésével!

kklóóór

kabai lóránt naplója
— énblog, de tényleg.


Wikipédia Facebook twitter ustream YouTube formspring.me — kérdezz! formspring.me — kérdezz!


legújabb bejegyzések
korábbiak
új kommentek


avasi keserű

kocka és a haverok — a comic strip-sorozat a KULTer.hu portálon folytatódik

klór

vakk


kérdezz

hol a mikor?

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

új kommentek

  • klór: Ahogy mondja, drága kolléga, ahogy mondja. (2014.02.15. 12:09) szerelem
  • de én: Nagy munka lehetett, három–négy éven át... (2014.02.15. 10:13) szerelem
  • de én: Ez az egyik legkedvesebb Kemény István-versem. (2013.01.20. 14:57) Kemény István: A vak filozófus és a zajok
  • klór: @Luna Littlewood: Olyannyira az kívánkozik id... (2012.12.31. 07:37) Zéró
  • Littlewood: A pennyroyal tea igen fájdalmasan gyomorbeteg... (2012.12.31. 07:33) Zéró
  • de én: Hogy kerül Budapest vérképe az atlaszra? (2012.12.16. 00:01) Fénytelen érv
  • Judit Lingon: Te is megint ezzel a rozsdával jösz. :-) (2012.10.18. 11:59) Annak, akit
  • Utolsó 20

témák

címkefelhő

cc licenc 2.5

Creative Commons Licenc

Irányvektor

2011.01.29. 11:23 k.kabai l.

Mint egy elutazás, jut eszembe hajnalban, amikor felrémlik előttem egy jelenet, egy kép emléke (eszelős nosztalgia), közel öt évvel ezelőttről, amikor is hosszú ideig járt fejemben egy kép, egy fotó, mely akkor valójában még nyilván nem létezett, csak egy előhívatlan negatív film ezüstbromid-rétegébe égetve — Budapestről Miskolc felé vonatoztam, a fülkében csak egy fiatal lány ült rajtam kívül, ő kezdeményezte a beszélgetést, miközben én Tétényi Csaba regényének kéziratát olvastam újra; elég furcsa angolsággal szólalt meg, keveset is értettem belőle; az mindenesetre kiderült, hogy kanadai állampolgár, és azzal tölti az idejét, hogy utazgat mindenfelé és fényképeket készít. Akkor épp Krakkóba tartott a barátjához, akit szintén egy ilyen utazáson ismert meg. Megmutatta a nála lévő korábbi útifotóit (mely csak szerény töredéke volt, állítása szerint, a teljes gyűjteménynek, holott ez sem volt kevés), végül — természetesen — engem is lefényképezett. Én pedig, akit bár akkori naplómra utalva fotóbuzi bloggernek nevezett egy ismerősöm, és volt is nálam gép hozzá, mégsem fényképeztem le őt, s az ezt a történéssort rögzítő jegyzetbe sem tettem fotót, mert egyre csak az a kép járt az eszemben, és szerettem volna megőrizni azt a képet abban a nem egészen létező formájában (mert engem az érdekel, ami szépség nélkül tetszik); szerettem volna, ha nem válik soha valódi képpé, hanem megmarad egy kép lehetőségének, beleégve az előhívatlan negatív film fényérzékeny rétegébe.
 

Szólj hozzá!

témák:  kép fény nosztalgia ébredés emlékezés útvonal mint egy elutazás potens

A bejegyzés trackback címe:

https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr62619761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása