Oly lompos volt és lucskos, A szőre sárga láng, Éhségtől karcsú, Vágytól girhes, Szomorú derekáról Messze lobogott A hűvös őszi szél. Futott, könyörgött. Tömött, sóhajtó templomok Laktak a szemében S kenyérhéját, miegymást keresgélt. Úgy megsajnáltam, mintha…
József Attila: A kutya
2011.11.12. 08:03 k.kabai l.
1 komment
témák: vers kutya józsef attila
óda
2011.08.09. 10:51 k.kabai l.
sziklafalon az ifjú nyár kedves melege száll a csendhez. nehéz, ami tovatűnt; lecsüng a kéz. sörényét, fényét minden levél — senki, senki — meglebbenti. a szél alatt hajad és a szinva-patak. hogy fakad köveken nevetés? szeretlek téged, egyaránt üregeiben fondor…
2 komment
témák: vers 2005 józsef attila oulipo
Retrospekció: „s mint talált tárgyat visszaadja...”
2010.01.15. 22:10 k.kabai l.
„Fülelt a csend — egyet ütött. / Fölkereshetnéd ifjúságod; / nyirkos cementfalak között / képzelhetsz egy kis szabadságot — / gondoltam.”
„S hát amint fölállok, / a csillagok, a Göncölök / úgy fénylenek fönt, mint a rácsok / a…
új kommentek