kklóóór

Megvolt, jó volt, mertünk buták lenni pénteken, bátorkodtunk szombaton is — az alkaromra pedig Detti és Dóra írt.

Pénteken és szombaton rendezzük meg a második Műút-napokat, melynek központjában Kemény István áll, aki meggyőződésünk szerint kortárs irodalmunk konszenzusosan meg­kerülhetetlen szerzőjévé, különösen nagy hatású szereplőjévé vált az elmúlt évtizedekben — ahogyan a plakátszövegben is fogalmaztam.

A részletes program lentebb olvasható, miként a Műút-blogon is, ahol még tegnap közzétettem a Kemény-konferencia nagyelőadásainak szöve­geiből Három idézetet, kedvcsinálóként azokat is ajánlom mindenki figyelmébe.

Kemény István és kora
Ezredváltó életművek 1.
 
Miskolc, 2011. szeptember 23–24. (péntek–szombat)
 
Művészetek Háza (3530 Miskolc, Rákóczi u. 5.)
MissionArt Galéria (3530 Miskolc, Széchenyi u. 14.)
 
 
Szeptember 23. (péntek)
 
17:00, Művészetek Háza, Kávézó:
A Műút-napok megnyitója (Zemlényi Attila)
 
Lakatos István: Pryck és Gríga — a Kemény István regénye alapján készült képregény bemutatója (az alkotóval beszélget: k.kabai lóránt)
 
17:30, Művészetek Háza, Kávézó:
Ady-kocsma — kötetlen beszélgetés magánéletről és közéletről, művészlétről és szerepvállalásról (Bartis Attila, Milián Orsolya, Péczely Dóra, Szilasi László; moderál: Zemlényi Attila)
 
19:00, MissionArt Galéria:
Kemény István és vendégei — felolvasás (Kemény István, András László, Bartis Attila, Vörös István, Wirth Imre; vezeti: k.kabai lóránt)
 
20:00, MissionArt Galéria:
Kemény-versek barátok és kortársak felolvasásában — filmvetítés
 
21:00, MissionArt Galéria:
Kisszínes-koncert
 
 
Szeptember 24. (szombat)
 
09:00–13:00, Művészetek Háza, Nagyterem/Színpad:
Kemény István-konferencia
I. A Kemény-líra specifikumai és változásai a nyelvi síkon és a tematikában
Szekcióelnök: Vörös István
Főelőadó: Mészáros Sándor
Korreferensek: Antal Balázs, Bedecs László
II. Kemény István prózájának nóvumai, a lírai életmű egyes jellemzőinek továbbépítése
Szekcióelnök: Nemes Z. Márió
Főelőadó: Milián Orsolya
Korreferensek: Nyilas Atilla, Vörös István
III. Kemény István hatása az őt követő generációkra
Szekcióelnök: Bedecs László
Főelőadó: Benedek Anna
Korreferensek: Menyhért Anna, Nemes Z. Márió
 
15:00, MissionArt Galéria:
Műút Szöveggyár — bemutatkoznak a Szöveggyár tagjai (felolvasnak: Dobi Ferenc, Hubai Gábor, Luterán Lajos, Polák Péter, Szenderák Bence, Tomori Eszter; moderál: Zemlényi Attila és k.kabai lóránt)
 
15:30, MissionArt Galéria:
Szöveggyár mob — a Műút Szöveggyár nyári táborában készült közös film bemutatója
 
17:00, Művészetek Háza, Nagyterem:
A Műút-nívódíjak átadása
 
 
A programok alatt folyamatosan megtekinthető a MissionArt Galériában a Művésztelep a Vasgyárban című kortárs képzőművészeti kiállítás Bánki Ákos, Csontó Lajos, feLugossy László, Koronczi Endre, Molnár Ágnes Éva, Szabó Attila, Szirtes János, Varga Éva, Verebics Ágnes munkáiból.
 
 
Facebook-esemény
iWiW-esemény
 

Már ma megyek Miskolcra, mindenkit arra buzdítok, holnap kövesse példámat!
 

Megjelent a Műút 2011028-as, a Tudásgyár-projekt terméséből válogató száma, melynek pdf-változata már most letölthető a Műút honlapjáról.

 
A Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub (Factory Sportaréna, Miskolc-Vasgyár) és a Szépmesteségek Alapítvány (Műút folyóirat, Miskolc) közös pályázata mintegy 70 millió forintot nyert a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Építő közösségek”, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában kiírásán. A projekt 2010. november 1-jén indult, és 2012. júniusában ér véget.
A projekt első évében a két pályázó a kortárs művészetek több területén nyújtott ingyenes képzési lehetőséget jellemzően középiskolás fiatalok (és részben egyetemisták) számára a film, az irodalom, a színház, a zene, a képzőművészet és a helytörténet témáiban. A szakkörök, műhelyek (Hanggyár, Képgyár, Gyársztori, Szöveggyár, Deszka, Filmgyár néven), a nyári táborok és nyilvános rendezvények nagyrészt a volt Vasgyár területén, a Factory Sportarénában zajlottak. A célcsoport elsősorban a művészet iránt érdeklődő, tehetséges miskolci fiatalokból, továbbá a Vasgyár környezetében élő hátrányos helyzetű fiatalokból került ki.
A fiatalok az elméleti és gyakorlati fejlesztés keretén belül betekintést nyertek egy-egy művészeti ág kortárs irányzataiba, találkoztak, beszélgettek és közösen dolgoztak együtt mai alkotókkal, betekinthettek a művészeti szakmák világába, különféle technikákat és módszereket sajátíthattak el. A műhelyekben és táborokban számos egyéni vagy közösségi alkotást, produkciót hoztak létre, melyből válogatást nyújt a Műút szeptemberi számaként megjelent Tudásgyár Magazin.
 

„Hallgatunk egy kínait, és hajlunk rá, hogy artikulálatlan bugyborgásnak tartsuk a beszédét. Aki tud kínaiul, az a nyelvet fogja felismerni benne. Ugyanígy én gyakran nem tudom felismerni az emberekben az embert.”

(Ludwig Wittgenstein: Észrevételek,
ford.: Kertész Imre, Atlantisz, 1995, 8.)
 

Vigyázz, haver, mert jön feléd két rímgyilkos,
ki se nézed belőlük, de a szövegük rém pontos,
       jóban lenni velük, megmondom, mér’ fontos,
       ütnek rád olyat, hogy az Isten előtt kétpontos.

       Nem faszoznak, nem pináznak,
       csak baszottul kurziváznak,
       ha író vagy, na? akkor…
       buzikám?… hát persze:
       eladnak kurtizánnak.

       Áthúzzák a fejeden biciklijük kerekét,
       simogatják odaadó rendőrlányok fenekét.
       Hentesek ők,
       szétszabdalják kedvesen az arcodat,
       nem bölcsész leszel, hanem egy
       uruk-hai karcolat.

              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki!

Úgy hívnak, hogy Metafora Feri,
       Melyik Feri? Milyen Feri?
aki a költőt szemaforral veri,
a problémákat így kezeli,
       lekezeli, széjjelszedi,
       líra-szarban hentergeti,
       a kontextust, hú…!
       a kontextust, há…
              lefejeli, lefejeli, lefejeli!

       Meg hát, komám, az a helyzet, hogy:

       olyan karádys hangon
       rombolja a ragrímet a gangon,
       seggébe’ ott figyel a vodkás tampon,
       legszebb szava a mániákus random.

Vagyok az írónyíró, költőgyötrő,
félelmetes halálöltő,
Twin Peaksben Neo, a Mátrixban Mulder,
de ki a halált tett hidegre Laura Palmer?

       Mert gyilok volna a csajnak minden gesztusa,
       Ki is verte rá egy egész kollégium augusztusba’,
       meg azután is minden pénteken,
       túllépve az országérdeken.

              Csak üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki!

Mindenki ott volt, csak Emmi nem,
de nem aggódtunk sokat, nem, mi nem,
mert simogat a szövegünk, költőkém,
Emmi is irigykedik, öntörvény

mutatja majd ki a foga fehérjét,
hogy csak ütésre éhezik a költőlét,
a semmi meg semmizik zavartalan,
ha alliterálsz, bazmeg, parttalan.

       Felvarrjuk arcodon a műveltségi ráncokat,
       csak használhat neked az éberségi láncolat,
       szennyezed a környéket, ez a bajom,
       de ne félj, nem fog bedarálni ez a gizda-malom.

       Odaadom érted a daganatom,
       a svájcifrankos hitelemet, a lucsok-mocskos fantáziám,
       túl a perverz akaraton,
       így kerülök egálba a világgal,
       megbeszélem a vérképed az anyáddal.

              Ééés üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki!

És ha nem vagy elégedett a szövegemmel,
barátkozz meg közelről a löveggemmel,
mert gyenge vagy, haver, a hangot se ütöd meg,
       te töpörtyű-féreg,
a verslábaink most eltaposnak téged:

       jambus, spondeus, anapestus,
jambus, anapestus, spondeus!
       Trocheus, daktilus, pirrichius,
daktilus, trocheus, spondeus!

              Mééég üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki!

Ütöm a költőt, ahogy bírom,
a Babettádról is szívesen lerúgom,
majd elnézem, hogy botorkál egy vodkával,
és tudom, hogy nem vár meg a tortával,

mert a farkán már komplett az animáció,
és nem bocsát meg nekünk az a dehonesztáló
kritikus-pápa, se az elmélet császára,
csak elküld bennünket a halál faszára,

de onnan még tovább is, taxival,
ahol már mindenki csak visszanyal,
szal’ menjünk el a világ végére és onnan,
nézzünk vissza majd… de ronda,
       egy kibaszott minimalista nihil-katakomba.

              De üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki,
              Üsd a költőt, mert az jó neki!

       Ez volt a Bi-tang Clan kicsike témája,
       nem mindenkinek lehet szamizdat vénája,
       bekerülünk evvel a faszomtudja’ szcénába,
       s mint celebek köldökén a tetovált ondó
       esik ránk nyáron is a zaklatott porhó,
       az irodalom faszikám egy animal-pornó,
       prosztata- prosztó,
              prosztó, prosztó, prosztó!
       Nem látunk a kosztó’
       Nem látszódsz a kosztó’

              Hát üsd a költőt, mert az jó neki!
              Vedd el a honorát, azt szereti!
              Nézd le a költőt, essél neki!
              Bírja a mókát, nem terheli!
 
 

A Sopotnik Zoltánnal közösen írt repszövegünk először a „Hajtás-pajtás” poetry slamen hangzott el tegnap este a Gödör Klub teraszán.
 

Aeñal korszak un csodát, de simplemente nem han notado, válság, napszél, üstökösök, mert nem néz az égre, પંગુ ટ્રૅશ ખરતો તારો kancsal, nem tudjuk kitalálni, ki hozza vissza, aki a hibát. Aгрессивных в темное время суток собрались вокруг нас, marcar permanentemente vagy milagre lentamente desapareceu detrás de nos, seren llosgfynydd diflannu, llygaid golau, brwdfrydedd; Մենք փախանք teljes verzió հետ, այդքան քիչ. Marrazten baitaude da da rozsda a modernoaren unalom, vil og alltid ha et alibi, vi alle vaske bort, en pateties hartseer kapa alles a almal. Ad királynő áræði djarflega ad vera, kukorica abolida nunca pode ser completamente, nem, registruotis virš mūsų stebuklas buvo, bet mes nepastebėjote.