mi tűnik elő belőlünk, mi bújt ennyire mélyre, hogy ebben a télben mégis megmutatja magát egypár zavaros szívdobbanásig, csak mintha valaki, jobb életet ajánlva neked, a sírunkon járkálna. zártkörű korszak. majd már kitartóbban, hideg helyek, még hidegebb nevek, kivilágosodik, szürke lesz a…
„téli délutánok hosszúra nyúlt árnyékában”
2019.12.07. 13:39 klór
Szólj hozzá!
„»Fehér« »éjszakák«”
2019.09.18. 11:03 klór
minek nőni fel, ha az erodáló légkörben az összes kis jó mentén ugyanaz az üresség tör meg. minden állat szomorú; szeretkezés után bakelitről hallgattuk szótlanul, hogy stand by me, tét és terv nélkül. nem ezt akartuk megtapasztalni soha. hiába lehet szakszerű nevet adni e semmisedésnek. minek…
Szólj hozzá!
„máshogy őszülnek”
2019.08.12. 11:47 klór
októbervég, rendes ember ilyenkor már lehullott levelek között tapos, nem egy szemetes utcán vacog dohányozva a munkahelye előtt, ahogy most a szinte távoli, őrjítően tűző napra gondolok, mikor egy nyári délután kis időre elveszítettem ép eszem. ültem csak értetlenül egy primitív…
Szólj hozzá!
„…most újra belevésik…”
2019.07.18. 09:24 klór
egy söröző pultja mögül elnézve a világot, jóféle italokat csapolva, azt is hihetnénk, megvan minden rendben; de nem kell nagyon hunyorogni, hogy a bejáraton túllássak (és nem pusztán azért, mert a pult másik oldaláról minden jobban észrevehető). az igazságnak nincs kedve, hát itt áll előttem…
Szólj hozzá!
„»Nyers« »sötétet« »festve«”
2019.06.20. 11:05 klór
„nyers sötétet festve” — jutott eszembe egy befejeztlen vers címe, mikor megint komolyan éreztem, jobb volna egyszerű embernek lenni; igen, túl nagy a metavers csábítása, mert elképzeltem már régebben is, történhetett volna minden máshogyan, lehetnék akár inszeminátor borsodban, afféle…
Szólj hozzá!
Egy vers az ISz-ből
2019.05.01. 09:04 klór
egy sosemvolt aranykorra gondolok most, mint honfitársaim java, mindennapi tévedésben, pedig csak tükörben bámulom már megint a megereszkedett bőrt és az üres tekintetet; keresem, szépnek mi is tűnhetett fel bárki számára ebben a testben és fejben valaha, fénykoromban. az állandósuló keserű ízt…
Szólj hozzá!
Helikon; két vers
2019.04.22. 12:37 klór
én írni járok a kocsmába. feltenni a pontot az ı-re. remegni. élni. volt egy sor a fejemben még reggel, eleresztettem végül, minek forogjon bent feleslegesen. el kellene indulni, gondosan dokumentált ámokfutás, meg kéne érkezni, úton lenni mégsem mindig boldogság; elengedni erény, megnyugodni…
új kommentek