eszméletlen magasan
kápráznak ágai a meg sem érkezett homályban
félrehajolva mint menekülő tűz
érintetlen falból kivirágzik
oly távoli mintha valódi lenne
a víztükörre ontod arcodat
(Hajas Tibor: Szövegek,
Enciklopédia, Budapest, 2005, 80.)
Hajas Tibor: Torzó II. (Narcissus)
2012.09.24. 19:51 klór
Szólj hozzá!
témák: vers hajas tibor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr144800420
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
új kommentek