— De nyilván én vagyok csak értetlen…
— Én semmit nem értek, amit mondok. Nem is akarok.
— Megmondanád, hogy most miért és kinek beszélek?
— Csak máshogy élem a valóságot, mint te… Nem tragédia.
— És ugyan kinek panaszkodhatnánk…
— A nőknek van ideje.
Okfogyás
2012.07.05. 11:08 klór
Szólj hozzá!
témák: dialógus töredék
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr164630647
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
új kommentek