turányi tamás vakrandi
című versének átirata
érkezésed előtt pontosan tizenhárom perccel terített le
az eszelős nosztalgia, a másik iránti.
nem kellett volna belegondolnom.
vágyképemben szépen mozdult, igent mondott,
de te pontos vagy, és szeretnék biztos lenni benned,
muszáj innom, mert mindennek ellenére
meg kell kapjalak, benned akarok lenni,
és nem gondolni a másikra, csak rád vágyni.
vajon mit mondana pszichiáterem
erről a faramuci és perverz helyzetről,
hogy veled készülök lenni, de igazából vele,
és te ugyan kivel akarsz lenni, kit pótlok benned;
akkor most kinek ki a kije, kit ki helyettesít és hogyan,
mely érintés pontatlan, mely testtájak kihez tartoznak.
az arcodra dobnám még a törölközőt is,
csak ne őt lássam végig, akárha félálomban,
akinek lehazudnám az egri csillagokat is,
most gyorsan felrúgod a teli hamutartót a matrac mellett —
(2007)
új kommentek