65. Ha változnak a nyelvjátékok, akkor változnak a fogalmak, és a fogalmakkal a szavak jelentései.
66. A valóságra vonatkozó állításokat teszek, melyek különböző mértékben bizonyosak. Hogyan mutatkozik meg a bizonyosság mértéke? Milyen következményei vannak?
Lehet szó például az emlékezet vagy az érzékelés bizonyosságáról. Lehetek biztos a dolgomban, s mégis tudhatom, milyen vizsgálat bizonyíthatná a tévedésemet. Például egészen bizonyos vagyok egy csata évszámában, de ha más évszámot találnék egy ismert történeti munkában, akkor megváltoztatnám véleményemet, és ettől még nem bizonytalanodnék el minden ítéletemben.
67. El tudnánk-e képzelni egy embert, aki újra és újra téved ott, ahol mi a tévedést kizártnak tartjuk, és nem is találkozunk vele?
Például ugyanazzal a biztonsággal (és annak minden jelével) mondja, mint én, hogy ő itt és itt lakik, ilyen és ilyen korú, ebből és ebből a városból jött stb., de téved.
De akkor hogyan viszonyul ehhez a tévedéséhez? Mit tételezzek föl?
68. A kérdés: mit mondjon itt a logikus?
69. Azt mondanám: „Ha ebben tévedek, akkor nincs biztosítékom arra, hogy bármi, amit mondok, igaz.” Ám egy másik ember ettől nem fogja ezt mondani rólam, s én sem egy másikról.
(Ludwig Wittgenstein: A bizonyosságról,
ford.: Neumer Katalin, Európa, 1989, 26–27.)
új kommentek