kklóóór

„Idővel senki sem fog emlékezni arra, mit csináltunk” (ocsmány egy érzés, hogy „semmi” az egész), és nem csak arra gondolok, ahogyan a cigarettás ember érvelt állandóan („Mulder, az emberek még nincsenek felkészülve az igazságra”), hanem hogy milyen mély valójában a nyúl ürege, hogy a nemlokalitásban lubickoló kettéválasztott foton talán meghajlítja a teret, s így nem is osztódik ketté, ámít csak bennünket ezzel; hát ne menjetek a vásárba félpénzzel se, mert hiába emlékszünk mi a retrokauzalitásra, ha aztán jön egy hógolyó a semmiből, jó esetben mindössze jéggé gyúrva, kavics vagy üvegcserép nélkül — bírni kell a csak érzett nem tudottat, nem-tudott-mit.