„Kivételesen jól érzem magam.” „Na hja, a kivétel erősíti a szabályt...” — hát helyezd biztonságba magad, egy némaság ne fulladjon ebbe a pozícióba, a másik, érthetetlen, eltévedt némulat se. (Bár nem mondom, hogy idegen lenne, sőt van három közös ismerősünk.) Így végre helyére rázódhat minden rázós elem, a pontatlan dolgok és szerencsétlenül kiosztott neveik is. De hát mi a név? Előnytelenül villogó matrica a makulátlanra szándékolt szélvédőn (mellette — fölötte — friss galambfos). Némiképp szánalmas semmiség (egy kicsit nem-tudom-mi, egy kicsit káromkodhatnék — és nem is megtenni nehéz, hanem elgondolni —; hamar túlleszünk rajta, hárítás, önbecsapás, hazugság sem hátráltathat), nem ízlik az ital, a cigaretta — de mégse lehet mindent a függőségre fogni. (És ha unalomról beszélnél, előbb menj el Londonba.)
új kommentek