„Odaát, a gavallérszárnyban van Lövenborgnak egy nagy faasztala, melyre billentyűzetet festett és kottatartókat állított. Órák hosszat el tud ülni előtte és ujjai végigsiklanak a fehér és fekete billentyűkön. Itt gyakorol skálákat és etűdöket, itt játssza Beethovent. Mindig Beethovent játszik.”
(Selma Lagerlöf: Gösta Berling,
ford.: Benedek Marcell, Palatinus, 2010, 264.)
új kommentek