E vers is valóság, akár az álmod.
Az élet: szív és kés egy szín alatt.
Szemeddel az egész tengert halászod
s horoggal mit fogsz? Egynéhány halat.
(Weöres Sándor: Dalok Naconxypan-ból, 20.)
szív és kés, lapos befejezés
2009.09.15. 07:15 k.kabai l.
2 komment
témák: vers pina videó álom idézet szív szín weöres befejezés jancsó kés lapos konkrét szimbólum élni számolni 1 1≈2
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr331382769
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
" Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája."
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája."
Szerencsés az, akinek van egy mesés Naconxypanja , egy privát valósága,ahova jó elmenekülni az univerzális valóság elől.Szerencsétlen az,akinek a Nakonxypánja félelmetes,s ez a privát valóság kiszorítja az univerzálist,szóval szar annak akinek a privát valósága rémisztővé és elszigetelté és átláthatatlanná válik,ahonnan már inkább menekülni kéne,de már nem lehet...
Ezért vigyázzunk,hogy a privát valóságunk szép és kellemes hely maradjon,ahova jó elmenekülni,de a kapui nem záródnak soha le,s bármikor vissza tudunk sétálni belőle az univerzális valóságba!!!
Ezért vigyázzunk,hogy a privát valóságunk szép és kellemes hely maradjon,ahova jó elmenekülni,de a kapui nem záródnak soha le,s bármikor vissza tudunk sétálni belőle az univerzális valóságba!!!
új kommentek