asztal fn többnyire négy lábból, és az ezeken nyugvó sima, vízszintes felületű lapból álló, étkezésre, munkavégzésre, különböző használati tárgyak elhelyezésére szolgáló →bútor. Speciális esete például a vágóasztal, műtőasztal, boncasztal (lásd még proszektúra, Maldoror randihelye — Tóth Eszter). Az asztal számtalan nem rendeltetésszerű használhati esemény segédeszköze vagy történési helye is lehet; a könyöklés mindenesetre ellenjavallt, miként a csizma felhelyezése is minimum meggondolandó. További átvitt és sajátos jelentései: (1) átv feladat, dolog, ügy, felelősség. „A végleges döntés nem az én asztalom.” („az idő egy gépben van; kifutni!” — feLugossy László) (2) átv maga a teljes étkezés, a társaságban elfogyasztott, több fogásos ételsor. „A bizottság minden tagja szívesen látott vendég volt az asztalnál.” „Az asztal után kezdődött a mulatság, a hajnalig tartó tánc.” (Tudás alapú fake — Csató Máté) (3) műsz a munkagépek rendszerint vízszintes felületű része, melyre a megmunkálás adott szakaszában a munkadarabok kerülnek. „A gépkezelő a munka végeztével a gyalugép asztalát is letakarította.” „A speciális marógépen egy elforgatható asztal segítette a munkadarab megdolgozását.” (more orgasm: asztal asztalnak asztala: less orgasm — Pacsika Rudolf) (4) átv, ritk étel, koszt, élelmezés, maga az elfogyasztott táplálék. „Az aratásra érkezett idénymunkások szállást és asztalt is kaptak a gazdától.” „A jó feleség az asztalon keresztül is megfogja férjét.” („nagyban tesszük, olcsón adlyuk” — Baglyas Erika) (5) átv, ritk az a helyzet vagy lehetőség, ahol vagy amelyben egy személy a szóba forgó dologban részesül. „A jog asztalánál mindenki szeretne egyforma helyet kapni.” „Az igazság asztalától sokan, úgy érzik, el vannak tiltva.” (ön, ön-, Önbarátok — Csontó Lajos) (6) átv, rég, irod együtt étkező nagyobb társaság. „A desszert elfogyasztása után a házigazda felállt és ezzel asztalt bontott.” „A király egész asztala részt vett a vadászaton.” (Tökéletlen égés — Vincze Ottó – Vinkler Zsuzsi) (7) ját a bridzsben azok a kiterítendő kártyalapok, melyeket a felvevő játékos partnere köteles az asztalra kirakni. „A játék menetében az asztal következett.” „Az asztalban volt két ász.” (8) ját a bridzsben az a játékos, akinek lapjai az asztalra vannak kiterítve. „Az asztal hátradőlt székében és rágyújtott egy szivarra.” (Emelj! Osztok — Vincze Ottó) (9) ját a bankban lévő pénz. „Az asztalban egyre csak gyűlt a tét.” „Már csak egy emelés volt hátra, hogy kiderüljön, ki viszi az asztalt.” („még 5 lövés” — Július Gyula) (10) rég, táj rakodófelület. Kazlak és asztagok oldalához épített függőhíd, amelyen a szekérről átvett kévéket felfelé, a kazlakon dolgozóknak továbbító rakodók álltak. „Az asztalon három vasvillás ember állt, és várta a kazal mellé érkező szekerekről ledobált kévéket.” (Majd az idő megoldja — Szabó Attila) (11) táj a Mezőségben (Erdély) a jéghalászat során a folyó vagy tó jegébe vágott nagy méretű lék neve, melyen keresztül a hálót vízbe eresztik. Lásd még bedöntő, beeresztőlék, betevés, betevővék, eresztőlék. (12) inf a számítógép képernyőjén megjelenő virtuális munkafelület, ahonnan minden alkalmazás és egyéb művelet indítható. Kapcsolódó kifejezések: asztali bor, asztali leltár, asztali patika, asztalitenisz, asztalnok, asztalos, asztalszék, asztaltáncoltatás, asztaltársaság, asztalterítő, Alkotmány asztala, Úr asztala, tizenhárman egy asztalnál, asztal sarkára ülni.
új kommentek