kklóóór

Jó napot kívánok! 6 óra 30 perc.
Második figyelmeztetés.

Emberek, dől a fa! Jóska vigyázz, gyűn a fa!
 

 
Állok, fűrészre várok, állok, fűrészre várok,
35 éve állok, fűrészre várok,
Állok, fűrészre várok, dolgozik a fűrész,
Dolgozik a fűrész, dolgozik a fűrész,
Rajtam dolgozik a fűrész.
 
Állok, fűrészre várok, állok, fűrészre várok,
35 éve állok, fűrészre várok,
Állok, fűrészre várok, dolgozik a fűrész,
Dolgozik a fűrész, dolgozik a fűrész,
Rajtam dolgozik a fűrész.

Állok, fűrészre várok, állok, fűrészre várok,
Állok, fűrészre várok, állok, fűrészre várok,
Dolgozik a fűrész, dolgozik a fűrész,
Dolgozik a fűrész, rajtam dolgozik a fűrész.
 

— Jól nézel ki.
— Kár hogy nem érzem… se jól magam.
— Akkor menj udvarolni!
— Ezt most nem értem, de hát ez már csak az én bajom. Ráadásul kénytelen vagyok mindent elmondani. Mert mi van, ha az jut eszembe, hogy „kedves emberek, elnézést kérek tőletek, hogy csak arra vagyok jó, hogy gyűlöljetek”?
— Ugyan, ne forgasd magad a semmin.
— Na ez az, pontosan, itt a gond: a „semmi”.
 

„Miért is ne a négynapos hétvége előestéjén döglene be a gépem. Mondjuk pénzem sincs a szervizre.”
„»Aki szeret, azt baszd meg százszor« — élőben dalszövegből.”
„Nekem mindig kell valaki, akiért rajonghatok.”
„Egy hódoló a dodzsempályáról.”
„Hát ebben sem voltál őszinte. Regényt írok a hazugságaidból.”
„A Kocka és a haverok a KULTer.hu portálon folytatódik.”
„Igen. — Igen.”
„Igyál és szeretkezz! Itt az alkalom.”
„Az a fehér macska a te daimónod…”
„Rég örültem ennyire 8312 forintnak.”

Minden ez, és válasz nincs, csak számonkérés, pedig a pokolról nem vitázom.
 

Mondják, a 13 szerencsétlen szám, a halál és a rothadás előjele^* — miközben épp ennyi holdtölte figyelhető meg egy évben (kedveljük), ráadásul a 13 páratlan szám (szeretjük), mi több, prímszám, sőt ikerprím a 11-gyel (nagyon szeretjük), és a Fibonacci-számsor hetedik eleme. Hja, kérem, hogy a 7 is szerencsétlen szám? Épp úgy, mint az itáliai kultúrkörben a 17, vagy a kínai hagyományok szerint az 1? Pedig az 1 is szép. Nem viccelek. Nem viccelek. Emlékszem.^**
 
 

^* Arnold Schönberg (aki 13-án született 1874 szeptemberében) „kiszámolta”, hogy hetvenhat éves korában fog meghalni (mert 7+6=13). Nemcsak hogy tényleg 76 éves korában halt meg, de egy 13-ai pénteken. Halálával kapcsolatos többi 13: éjjel 11:47-kor halt meg, éjfél előtt 13 perccel, és: 1+1+4+7=13.
^** „Emlékszem, emlékszem, nem tudom, mire” — mondja Szép Ernő. Ernő Úr! Nagyon is tudom.
 
 

(A poszt eredeti megjelenése: Műút-blog, 2009. május 5.)