Kilépek a kapun, a szél kap belém, mint mindig — olykor felnézek, a csillagokat nem térítette-e le pályájukról a vihar, de azok szilárdan kitartanak. Az életünket feldúló őrület ellenére minden a helyén van — és csak bámulom a csillagokat hátravetett fejjel, még ha nincs is…
kklóóór
kabai lóránt naplója
— énblog, de tényleg.
legújabb bejegyzések
korábbiak
új kommentek
feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
cc licenc 2.5
új kommentek