Leeresztesz. Elmorzsolódsz.
Állsz.
Ringatva
óraütéstől,
mely tizenkétszer szaggatja meg
a krisztustövist,
csendesebben, mint te, valaki
elenged valamit,
kimenti neved a szénből.
Állsz
ott újra, árnyéknap alatt
lélegezve
jég és ábránd között.
Messziről jöttem érted,
és a hang,
mely visszhangoz,
már nem enyém.
Paul Auster: Tűzbeszéd
2012.07.15. 18:35 klór
Szólj hozzá!
témák: vers fordítás auster
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr244658319
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
új kommentek