Veszteségből. Olyan veszteségből, mely az elmét mardossa — az ép ész elvesztéséig. Ezzel a gondolattal kezdeni, rím vagy értelem nélkül. És azután várni. Mintha az első szó csak az utolsó után jönne, egy élet után, mely a szóra várt, ami elveszett. Nem mondani…
új kommentek