kklóóór

Gift Dig, Du vil fortryde det; gift Dig ikke, Du vil ogsaa fortryde det; gift Dig eller gift Dig ikke, Du vil fortryde begge Dele; enten Du gifter Dig, eller Du ikke gifter Dig, Du fortryder begge Dele.

Hang Dig, Du vil fortryde det; hang Dig ikke, Du vil ogsaa fortryde det; hang Dig eller hang Dig ikke, Du vil fortryde begge Dele; enten Du hanger Dig, eller Du ikke hanger Dig, Du vil fortryde begge Dele.
 

„És mikor a pünkösd napja eljött,
mindnyájan egy akarattal együtt valának.”
(ApCsel 2,1.)
 

„Idézd a szemed elé a nyelvjátékok sokféleségét a következő — és még más — példák segítségével:
Parancsot adni és parancsok szerint cselekedni —
Egy tárgyat szemre vagy mérések alapján leírni —
Egy tárgyat leírás (rajz) alapján előállítani —
Egy folyamatról beszámolni —
Egy folyamatról feltételezéseket megfogalmazni —
Egy hipotézist felállítani és ellenőrizni —
Egy kísérlet eredményeit táblázatok és diagramok segítségével ábrázolni —
Egy történetet kitalálni; és olvasni —
Színházat játszani —
Körjátékot játszani és énekelni —
Rejtvényt fejteni —
Tréfálkozni, viccet mesélni —
Egy alkalmazott számtanpéldát megoldani —
Egyik nyelvről a másikra fordítani —
Kérni, megköszönni, átkozódni, köszönteni, fohászkodni.
— A nyelv szerszámainak sokféleségét és sokféle használati módjukat, valamint a szó- és mondatfajok sokféleségét érdemes összehasonlítani azzal, amit a logikusok mondtak a nyelv felépítéséről. (Beleértve a Logikai-filozófiai értekezés szerzőjét is.)”

(Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások,
ford.: Neumer Katalin, Atlantisz, 1998², 30–31.)
 

A frakk nyilván túlzás volna, de a fehér ing a minimum, míg alig hallhatóan suttogom: nyár volt stb. Hazudni fogok. Hazudni kell, ha már minden úgy lett, ahogy volt, semmi nyár, tompa fény, szürke zúgás, érdes szagok, fanyar felületek, vacak buké mindegyre. Mint talált tárgyat, visszaadom, untat ez az egész; tartózkodón motyogok majd, fehér ruhában lassan hazudok. Ahogyan akkor fülelt a csend, egyet ütött; sötétedjen csak be rendben, es ist gut, tapsot, barátaim, a komédiának vége.
 

/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /
 

<del>ego</del><ins>omnia</ins>