kklóóór

A Műút Szöveggyár nevű íróiskola résztvevőinek ajánlom ezt, akiknek egy alkalommal e. e. cummingsot is előhoztam valamire példaként, majd később azt állítottam, hogy van egy verse, melyben a love szót öt sorba írta. Később próbáltam megtalálni ezt a verset, de sikertelen kerestem — végül be kellett lássam, valószínűleg csak az én fejemben létezik. Ekkor megpróbáltam „emlékezetből” leírni, de egyből három változat lett.
 

Mondatkezdő nagybetű, talán az ösztönöm nem látszat csupán, alany, állítmány, ha az emberek repülni tudnának, egyeztetés, csipetnyi bővítményezés, már nem is akarnának olvasni, nyílegyenes grammatika, áttetsző szemantika, az „én” pusztán egy szintaktikai jelölőeszköz, üres retorikai játék, vessző, amennyi dukál, pontosvessző, csak ha muszáj, kezelhető nagy levegő, és végül mondatzáró pont, sőt felkiáltójel; magának-való-lét.

De hátha mégsem úgy volna.
 

Hétfő.
Kedd.
Szerda.
Csütörtök.
Péntek.
Szombat.
Vasárnap.