— De nyilván én vagyok csak értetlen… — Én semmit nem értek, amit mondok. Nem is akarok. — Megmondanád, hogy most miért és kinek beszélek? — Csak máshogy élem a valóságot, mint te… Nem tragédia. — És ugyan kinek panaszkodhatnánk… — A nőknek van ideje.
új kommentek