kklóóór

— Előre tudom, mi jön. — Miért, mit jelent az, hogy „megzavarodtam”? — Nehéz is lett volna elvétenem.  

— Miért nem váltál még el? Miért vagy itt vele? — Majd holnap keresek egy alvótársat. Aki nem akar megdugni. Meg én sem őt. — Érdekes lesz.  

— Mondjuk fogom magam, és átmegyek a szomszédba, vagy akár másutt ölelek mást. — E lehetőségtől elszörnyedve ellenkezni se merek. — De az „előbb” nekem a „soha” maga. Miként a „majd” is. — Ilyen derűsen omlanak össze ezek a…

— Az ember természetesen megnézi az elődeit. — És az utódait? — Azokat is. — Mindenképp beteges. — Igen.  

— Nem csak az látszik, ami van — ott a gond, hogy a szemek olykor bizony sokat csalnak. — Én ugyan megbízom a látásomban, de neked is hinni tudnék.  

— „Armando wants to meet You”? — Kurva meleg van. Kinyalsz most? — Totál csődtömeg, ha tudni akarod az igazságot. De azt hiszem, már tudod… — Ne legyél paranoiás. Labirintus-szívet rajzolok magunknak.  

— Az isten se mossa le rólam az ördögöt. — Talán elég, ha az orrod megtörlöd.