kklóóór

— A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) az idei 4,53 milliárd után 2015-ben 5,27 milliárd forintos állami támogatással gazdálkodhat, saját bevétel nem szerepel a tervezetben.
— A Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) a 2014-es 10,75 milliárddal szemben jövőre 9,7 milliárd forintos bevételt és 8,9 milliárdos kiadást várnak.
 

akril, vászon, 2014,
12 db, egyenként 21×21 cm
 

Indulás Kithéra szigetére,
tervezett mozgás régi zenére,
derűs öregkor helyett nyomozva,
a megnőtt fák között botladozva —

a még élő tanúk kihallgatása,
a festmény párizsi bámulása,
csalódott madár felröppenése,
az adatok biblikus elmentése —

kacsapár leszállása a vízre,
két komoly fahasáb a tűzre,
egy szippantás a ma délutánba,
belefekvés az éjfélutánba —

Megbékélés a kishalállal,
izgatott játék a nagyhalállal,
nem készülés már több örömre,
csak reggelit vinni a Zöld Terembe —

megreggelizni régi zenére,
jegyet rendelni két személyre,
az enyhe unalmat megbeszélni,
hogy mért nem sikerül messze,
élni.
 

(K. I.: A néma H, Pesti Szalon, 1996, 45.)
 

„1989, nem forradalmunk, nem tisztasága,
nem megengedi, nem hogy így gyűjtsünk,
nem mártírjaink, nem családjának”
(Nyilas Atilla)

tetszettünk volna forradalmat, számításokra semmi szükség, kis haza, fallal körbekerítve, egyetlen korridor a Vereckei-hágón keresztül, jó lesz nekünk, a kormányzó már a fia koronázását készíti elő, alkirály az alhazának, új időszámítás a Vörös Zavaros Időket követő huszonöt éves Szürke Zavaros Idők után, pörög a turulnet, és csak a rovás az írás; a hazát újra az ősi, szentisteni Csodaszarvas-törvények kormányozzák, nagyhatalom vagyunk, az intolerancia és az unikulturalizmus viruló, illiberális oázisa, a Duna és a Tisza ezüst szalagokként szelik át a véres mályvaföldeket, könyűink északi és déli csatornái érlelik a kalászt, a mi mindennapi kenyerünket — — —
 

kemény istvánnak

ha ezen az órán, ebben az időpontban
ugyanarra a helyre lépnék be,
ugyanoda térnék be, ahová egy héttel ezelőtt
ezen az órán, ebben az időpontban,
akkor ugyanaz fogadna,
ugyanazok lepnének meg.
azt mondanám, semmi sem változik feltétlenül.

és úgy lenne, semmi sem változik feltétlenül,
ezen az órán, ebben az időpontban,
ugyanarra a helyre jönnék, ugyanoda,
ugyanaz fogadna, ugyanazok.

most pedig mindent kisatírozok gondosan.

(2000)
 

Az ÜljLeBélaSzedekLevest Munkacsoport tagsága (Kabai Csaba, kabai lóránt, Kabai Zoltán) 1970–1979 között toborzódott, aktívan 1996 nyara óta működnek: számtalan felolvasás, akció és performansz köthető hozzájuk. 2001-ben meghatározatlan időre felfüggesztették közös tevékenységüket, azonban 2013 elején határozottan a feltámadás jeleit mutatta a csoport — ma, 2014. május 14-én 19 órától ellenőrizhetjük a Rohamban (1074 Budapest, Dohány u. 22–24.), mindez délibáb volt-e vagy „őszinte, kőkemény” rezurrekció.

Felolvasás, vetítés és leveskocka reflektált mennyiségben.