Gáááz!

Lófasz,
oppardon, szerveroldali hiba a betöltés közben — próbálkozzon meg az oldal frissítésével!

kklóóór

kabai lóránt naplója
— énblog, de tényleg.


Wikipédia Facebook twitter ustream YouTube formspring.me — kérdezz! formspring.me — kérdezz!


legújabb bejegyzések
korábbiak
új kommentek


avasi keserű

kocka és a haverok — a comic strip-sorozat a KULTer.hu portálon folytatódik

klór

vakk


kérdezz

hol a mikor?

szeptember 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

új kommentek

  • klór: Ahogy mondja, drága kolléga, ahogy mondja. (2014.02.15. 12:09) szerelem
  • de én: Nagy munka lehetett, három–négy éven át... (2014.02.15. 10:13) szerelem
  • de én: Ez az egyik legkedvesebb Kemény István-versem. (2013.01.20. 14:57) Kemény István: A vak filozófus és a zajok
  • klór: @Luna Littlewood: Olyannyira az kívánkozik id... (2012.12.31. 07:37) Zéró
  • Littlewood: A pennyroyal tea igen fájdalmasan gyomorbeteg... (2012.12.31. 07:33) Zéró
  • de én: Hogy kerül Budapest vérképe az atlaszra? (2012.12.16. 00:01) Fénytelen érv
  • Judit Lingon: Te is megint ezzel a rozsdával jösz. :-) (2012.10.18. 11:59) Annak, akit
  • Utolsó 20

témák

címkefelhő

cc licenc 2.5

Creative Commons Licenc

ahol nincs tenger sem

2015.12.24. 10:20 klór

a kezdőkörnél feláll két pompás csapat,
hazai és vendég,
egymásra mered két azonos erejű akarat,
örömtől a gyászig,
elhibázott alfától megvetett omegáig.

ha felnézünk, mégis látni ezt-azt még
— marad kérdés, megéri-e a szemlélést,
hogy talán mégis folytatható minden
egy lágyságjelet követően,
de zsebeim kiüríttettek, csakúgy, mint szívem —,
és felrémlik a kép, egy férfi fut a téren át,
tudom, még ha nem is látom, kihez,
kissé komikusnak érzem,
végül úgyis mindegy, van-e történet,
mert köszönet, az nem lesz,
part azért még lehet, ha tenger nincs is,
elmesélheted elrontott éneked,
megnyílhat a föld a víznek,
miben a hiba csak a zsák foltja,
hát tanulj úszni,
találkozunk az arizona-öbölben,
bűnös az „én” volna, az a nevetséges,
aki csak nézem a férfit a téren át,
szánalmas, hogy mindössze annyi jut eszembe,
belőle is az a szép, régi lesz előbb-utóbb,
és konkrétan nincs semmi ebben,
csak ugyanaz az üresség,
ahogy a kezdőkörnél feláll a két csapat,
hazai és vendég, fájdalomban fürdik egy akarat,
ugyanaz a magány, örömtől gyászig,
ugyanaz az eltévelyedés
megengedett alfától elviselt omegáig.

nincs is játszma, de sem üzenet,
csak a legvége van, oda tartunk éppen,
én nem szólok többet, ha „velem nem lehet beszélni”,
és mert már rühellem, hogy baszik az isten.
 

(Élet és Irodalom, 2015. május 22., 17.)
 

151224.jpg
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr248195432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.