Gáááz!

Lófasz,
oppardon, szerveroldali hiba a betöltés közben — próbálkozzon meg az oldal frissítésével!

kklóóór

kabai lóránt naplója
— énblog, de tényleg.


Wikipédia Facebook twitter ustream YouTube formspring.me — kérdezz! formspring.me — kérdezz!


legújabb bejegyzések
korábbiak
új kommentek


avasi keserű

kocka és a haverok — a comic strip-sorozat a KULTer.hu portálon folytatódik

klór

vakk


kérdezz

hol a mikor?

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

új kommentek

  • klór: Ahogy mondja, drága kolléga, ahogy mondja. (2014.02.15. 12:09) szerelem
  • de én: Nagy munka lehetett, három–négy éven át... (2014.02.15. 10:13) szerelem
  • de én: Ez az egyik legkedvesebb Kemény István-versem. (2013.01.20. 14:57) Kemény István: A vak filozófus és a zajok
  • klór: @Luna Littlewood: Olyannyira az kívánkozik id... (2012.12.31. 07:37) Zéró
  • Littlewood: A pennyroyal tea igen fájdalmasan gyomorbeteg... (2012.12.31. 07:33) Zéró
  • de én: Hogy kerül Budapest vérképe az atlaszra? (2012.12.16. 00:01) Fénytelen érv
  • Judit Lingon: Te is megint ezzel a rozsdával jösz. :-) (2012.10.18. 11:59) Annak, akit
  • Utolsó 20

témák

címkefelhő

cc licenc 2.5

Creative Commons Licenc

távtartó

2010.03.13. 12:23 k.kabai l.

    rengeteg dolog történik és nem történik semmi —
   van, hogy az utcán, csak úgy, szembejön az élet,
   szép, mint egy kurva, gúnyosan, kényszeredetten,
   nem is tudunk róla, mosolyog, köszön.

   legitim undor, mint beleveszni egy fekete lyukba,
   megbújni az eseményhorizont mögött,
   és még ott is szűköl a kutya meg a nyúl —
   olykor szerepet cserélnek, de az mindig ugyanaz.

   lila dalra fakadnak az üllői úti fák alatt,
   talán egy filmben kellett volna találkozni,
   élni minden télben szépen, lenne macska is —
   nyugodtan kimondani, hogy az álom velem jár.

   van sok, amit az ember nem akar látni,
   nincs mit tenni, lehet véletlen vagy megtervezett,
   felejteni kell, még ha a kicsinyes sokaság
   behelyettesíthetőnek tart is bármit.

   de a szinonimáktól sem érzem magam jobban,
   „nincs mit mossak”, mondják, ha zokszó kondul,
   sőt kikérik maguknak, ami már az én véleményem;
   ahová út nem vezet, oda tábla se kell.

   pszichológiai hadviselés, egymásra számolunk,
   szabad a rabság, hideg pardon — köszönet a szögekért.
   mintha a rázás sírna, érzelgős csillagok esnek le az égről,
   bár ne lenne kötelező feladat az emlékezés.

   alig értem el a végére, messze nem ugyanaz a harc,
   „több véleményem is van, de egyikkel se értek egyet”,
   és még a gyomrom sem fordulhat föl nyugodtan,
   fenntartások nélkül, maradéktalanul, háborítatlanul.

   félkomfortos önérzet, a szív az észnek szalutál;
   egy szög miatt az ország elveszett —
   végül mindent lecsupaszítasz valami ilyesfélére,
   s mint kávéfőzőből a penész, kifő belőlem az indulat.
 

Szólj hozzá!

témák:  vers kép nyúl kutya álom szomorúság emlékezés kösz fekete lyuk élni eseményhorizont 1 1≈2 semmi bajunk

A bejegyzés trackback címe:

https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr241836073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.