Gáááz!

Lófasz,
oppardon, szerveroldali hiba a betöltés közben — próbálkozzon meg az oldal frissítésével!

kklóóór

kabai lóránt naplója
— énblog, de tényleg.


Wikipédia Facebook twitter ustream YouTube formspring.me — kérdezz! formspring.me — kérdezz!


legújabb bejegyzések
korábbiak
új kommentek


avasi keserű

kocka és a haverok — a comic strip-sorozat a KULTer.hu portálon folytatódik

klór

vakk


kérdezz

hol a mikor?

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

új kommentek

  • klór: Ahogy mondja, drága kolléga, ahogy mondja. (2014.02.15. 12:09) szerelem
  • de én: Nagy munka lehetett, három–négy éven át... (2014.02.15. 10:13) szerelem
  • de én: Ez az egyik legkedvesebb Kemény István-versem. (2013.01.20. 14:57) Kemény István: A vak filozófus és a zajok
  • klór: @Luna Littlewood: Olyannyira az kívánkozik id... (2012.12.31. 07:37) Zéró
  • Littlewood: A pennyroyal tea igen fájdalmasan gyomorbeteg... (2012.12.31. 07:33) Zéró
  • de én: Hogy kerül Budapest vérképe az atlaszra? (2012.12.16. 00:01) Fénytelen érv
  • Judit Lingon: Te is megint ezzel a rozsdával jösz. :-) (2012.10.18. 11:59) Annak, akit
  • Utolsó 20

témák

címkefelhő

cc licenc 2.5

Creative Commons Licenc

Tandori Dezső: Rilkekafka

2009.12.23. 10:46 k.kabai l.


 

1. Rövid nappalok ajánlásai

...ablakszárnyak közé.
És visszatehető a nyári holmi.
Virágokat nem kell annyit locsolni,
rikítóbb, tompább az azé-ezé.

Kukákba dobott kutyák hamarabb
odafagynak — vagy épp ott melegebb.
Családiházabbak a köz-helyek,
elköltözőknek hűltebb hely marad.

Visszavárjuk őket? A kocsmapult
sarkán egy könyék, cigarettaszokvány;
macskakaparás öregecske szoknyán,
de nem domborul, ami homorult,

a nyomorult, boldog, unott
állandóság, ahogy valaki ott állt
kapu lépcsőjén, aztán beporoszkált;
ablaknövényeken az alkonyok

rövid...
...elálljanak.
...mit ajánljanak?
Megvolt és nem lesz, s egymást ellepik...
Kezdhetsz leporellókat leporolni.


2. Skurc

Kafka töredékeit nézi Skurc
(úr), ahogy a nappalok beletörnek
rövidültükbe (túl hosszan elültek),
ritkult, rövidre nyírt hajadba túrsz

egy-egy nyírt körmű, sűrű, holdazó
naplójegyzettel. Ahogy valaki
nem szalmaszállal, de cikcakkjai
által tartja fenn magát, habozó

víz-színe képzetén. És beleborzong
Skurc úr: az élet már nem is rövid (se),
a vízbefúlt, hogy magát megsegítse,
álmodja ezt, mintegy megfojtva folytong.

Folyton folyvást beletemetkezett
munkájába (hittük). Pár ékezet
maradt utána (hát nem olynyira
volt elásva), meg a holmija. Ja.

Rövidülnek a...
...ropognak.
...varjak megforognak,
...drótján kalapácsvető.


3. Bef. 4., Bef. 5.

Bef. 4., bef. 5... így befög, míg befőz;
böfőzget. Skurcné egy Symphoniát
szív, hallgat közben egy szimfóniát,
szívből; Mahlert. Nem mondja: „itt az ősz”,

se hogy „a minap kissé lehajoltam”;
lehajol, mert leejtett valamit,
szortérolja főzőanyagait,
fakanalait mosogatja sorban;

ez csorba, na, mondja, és kihajítja.
Vándormadár után repül a lég,
mint egy üres porzsák, a Nagy Parittya
— rövidülnek — üresebb lényegét

...igazítja.
...a masiniszta;
a gőzös...
konyhából nem néz soha-soha vissza.

Kevesebb locs...
...pocs, egy láb.
Bocs. Most töröltem fel. Skurc hazajön
...rövidülő időn,
ketten...
mint üres parittya, az óra kettyen.


4. Temetői bogár, te eleve...

Temetői bogár, te eleven,
dehogy is vagy te temetőbogár,
egy alkony-rég dadogva visszajár,
buszkoccanás a járdaszigeten,

csak kisebb zajjal. A megérkezésnek
itt helyben-ülte van, gesztenye-sülte,
s egy temető a gesztenye kerülte,
ott álltak az egykori csenevészek,

ma szép szelídgesztenyefák, a szatyrod
megszedted fényes barnáikkal. És
birkaszaggal szállt az a füstölés,
lombé, rányitottak valami aklot,

a füst a liftig elkisér. „Nem ég
megint a ház?!” Csak az emlék jele,
járdaszélnek a busz zöttyen vele;
már oda ne süssük a gesztenyét;

a bogár a lámpa alatt köröz,
nem tud róla szóló kéziratodról;
birkaszőr égett, vagy valami bocskor;
gesztenyédben, porból, valami ős...

Nyár, ősz, hogy megjött, ment is nyár meg ősz.


5. S most elmennek...

S most elmennek e vár-töve lakók,
Bradákné, Szükele család, a Skurc úr
s neje, s ki még, sok, leng egy gyatra strucctoll
a dossziékon, ládán indigók

repülnek szét, mi szelében. A konyhák
pergő zománcú lábosaikat,
zöldült rezeiket ásítva ontják;
és letakarják a kanárikat.

Hűvösből hidegbe: világörökség
rendje. Tokaji kerül sok palackkal,
paprikában fakanál, drága pitykét
pityeg a pult, a múlté a galambszar,

felesleges csavargónéne nem
bűzölög jaffás kartonokra dőlve;
háború nem volt egy világ ledőlte,

a béke győz az ellentéteken;
joggal lesz minden egyforma, e forma
csípi búcsúzó szemünk, mint a torma.

Ég veletek, feledéstek velem;
részletes bár — ez csak az Ős Elem.
 


 

(Források:
szöveg:
Aztán kész, Palatinus, 2001, 139–144 [dia.hu];
képek: Műút, 2009016, 110–111.)

 

1 komment

témák:  vers kép idézet tandori

A bejegyzés trackback címe:

https://kkloor.blog.hu/api/trackback/id/tr951616903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rend a Rilke mindennek.