Minap is voltam.
Egy alkalomban.
Egyáltalánom hagyva.
Ez már szelídült.
Eleve elült.
Hogy is lenne bosszúja.
Nincs vagy-vagy. Hagyva:
Magát sem hagyja.
Velem szövetkezik már.
Mit is külvilág.
Kényszerít, s tovább.
Mindegy, romlik vagy eláll.
Mert nincs a vagy-vagy.
Nem vagyok, itt hagy.
Csigavisszhangtér az agy.
Nem az én agyam.
Hallucináltam.
És én: belecibáltan.
Semmi kettősség.
Csak én: egy-bőség.
Egy-majdnem-semmi vagyok.
Csak nem tehetem.
Hogy ne kellj nekem.
Elhagytodtól elhagyott.
(Tandori Dezső: Tandori Light — Elérintés, Scolar, Budapest, 2013, 101.)
új kommentek